


A Tiszaújvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 2010 októberében fogadta el a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiára épülő helyi drogstratégiáját, melyet januári ülésén tárgyal városunk képviselő-testülete.
A stratégia elfogadását a szakmai megújulás igénye és a feladatok aktualizálása mellett a jelenlegi pályázati rendszer is indokolja, amely feltételként határozza meg a helyi drogstratégia önkormányzati szintű elfogadását.
A nemzeti – és helyi – stratégia elsősorban az illegális kábítószerekkel foglalkozik, de nem hagyja figyelmen kívül a nagy népegészségügyi ártalmakat okozó szerek (alkohol, nikotin), illetve egyéb, viselkedéses függőségek jelenlétét sem. A gyakorlati célkitűzések három fő területen jelennek meg, melyek a pillérek elnevezését kapták a dokumentumban.
Kezelés, ellátás, ártalomcsökkentés
E pillér fő célkitűzése elsősorban a problémás szerhasználat visszaszorítása, a kezelésbe vétel elősegítése. A dokumentum megfogalmazása szerint ott, ahol lehetséges, a tartós absztinenciát, a szerhasználattal összefüggő egyéni és közösségi ártalmak csökkentését kell elérni. A tartósan nehézségekkel küzdők és családjaik, hozzátartozóik esetében pedig szakszerű, az emberi méltóságot szem előtt tartó gondozást kell biztosítani.
A helyi tevékenység, a drogproblémával küzdők kezelése, ellátása során megfelelő kezelési rendszerbe kell irányítani az érintetteket, előítéletmentes ellátást kell biztosítani. Javítani szükséges a helyi ellátás feltételein, továbbá meg kell erősíteni a szakmai együttműködést a megyei drogambulanciával.
Kínálatcsökkentés
A harmadik pillér fő célja a drogok hozzáférhetőségének csökkentése, illetve a drogok használatából és kereskedelméből fakadó ártalmak, kockázatok mérséklése. A célkitűzések magukban foglalják a jogi szabályozást, a bűnüldözés területét, az illegális kábítószer-termelés felszámolását. Érintik az egyes szervek, például a rendőrség felderítő tevékenységének fejlesztését. Kitérnek a terápiás, illetve az ellenőrzési funkciók működtetésére is. Tartalmazzák a kábítószer-hatóságok és a nyomozati szervek közötti együttműködést, és kiterjednek a közösségi alapú kínálatcsökkentési programokra.
Átívelő eszközök
A stratégia úgynevezett átívelő eszközöket is rögzít, ilyen például az együttműködés eszközrendszere, amely a közösségeket partnernek, a megvalósítás legfontosabb szereplőinek tekinti. A helyi közösségekre ugyanis nem csak, mint a kockázatok, ártalmak által leginkább érintettekre kell tekinteni, hanem úgy is, mint amelyek a térben és időben a problémához legközelebb állóként a leghatékonyabban tudnak közreműködni annak kezelésében.
Fontos eleme a stratégiának a monitorozás, az értékelés, a kutatás. Ezek a célok a tényalapúság és az elszámolhatóság alapelvével hozhatók összefüggésbe. A hatékony beavatkozások tervezéséhez és végrehajtásához ugyanis pontos ismeretekkel kell rendelkezni a folyamatosan változó kábítószerhelyzet tényezőiről. Mindemellett magának a stratégiának a végrehajtása, értékelése is beszámoltatást kíván.